Az endometriózis egy mondatban megfogalmazva: a méh üregén kívül elhelyezkedõ méhnyálkahártya.

Bõvebben kifejtve: a név az „endometrium” szóból származik, amely a méh belfelszínét borító szövet. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik.

Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedõ endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddõséget és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetõsen gyakori, különbözõ statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévõ nõk 5-20%-ánál fordul elõ.

Az endometriozis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetõket, a méhet függesztõ szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külsõ felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ezen szigetek ritkán elõfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdõben, a végtagokon is észleltek már endometrialis csomókat. Ezek azonban igen ritkák.

Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való elõfordulását jelenti Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a nõi hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruatios vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedõ endometriosis szövet számára nincs lehetõség a testüregbõl való kijutásra. Ennek eredménye belsõ hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övezõ területen következményes gyulladással és hegképzõdéssel. A csomók megrepedése esetében. Annak elhelyezkedésétõl függõen egyéb szövõdmények is felléphetnek - újabb területre való szóródás, összenövések képzõdése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag mûködési zavar - vérvizelés, görcsös vizelés - egyéb panaszok. A tünetek általában az idõ elõrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemzõ.

Kialakulásának oka

Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik és a petevezetéken keresztül, kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad, és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül mûködõ immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

Endometriózis osztályozása

Az endometriózis nemzetközi osztályozását tekintve 4 stádiumba soroljuk. Az I. stádiumban csak kevés és kisméretû endometriózisos felrakódások láthatók, melyek kezelése - a jellemzõikbõl következõen - könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol esõ szervet is súlyosan érint, amibõl következõen ezek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddõséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának elõrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehetõ legkorrektebb operatív ellátás eredményességét.

Következõ >