A gyógyítás függ a betegség helyétõl, kiterjedésétõl, súlyosságától és a kortól. Ha a betegség enyhe, akkor fájdalomcsillapítókon kívül lehet, hogy nincs is más gyógymódra szükség.

Ha a betegség kiterjedt, a kezelés:

Évekkel ezelõtt a méh eltávolítását a petefészekkel együtt végleges gyógymódnak hitték, de kutatások alapján kiderült, hogy ez sem megoldás, a tünetek így is gyakran visszatérhetnek. Fiatal korban a reproduktív képesség megõrzése a sebészi beavatkozás célja, ezért minimális beavatkozás mellett a fogamzóképesség helyreállítása történik. Lehetõleg laparoszkópos beavatkozással – szükség esetén nyitott hasi mûtéttel - az összenövések oldását és az endometriózis-szigetek teljes egészében történõ eltávolítását végzik el kimetszéssel, lézerrel vagy elektromos eszközzel. A diagnózis korrekt felállítása mellett három fõ ok miatt kell mûtétet végezni: hosszabb ideje fennálló alhasi fájdalom, sterilitás, fokozódó szervi elváltozások.

A gyógyszeres kezelés célja az, hogy bizonyos ideig - 3-6 hónapon át - elnyomják a petefészek saját hormontermelését. A hormonális kezelések közé tartoznak a fogamzásgátlók, a progesteron készítmények, a testosteron származékok (Danazol) és GnRH agonisták (gonadotrop realising hormon agonisták). A mellékhatások miatt azonban ezek a készítmények hosszútávon nem adhatóak.

Jelenlegi ismeretek szerint a gyógyszeres kezelés leghatásosabb módja a GnRH analógoknak nevezett szerek alkalmazása. A gyógyszerek visszaszorítják a petefészek hormontermelését, így a nõi változó korra hasonlító hormonális állapotot hoznak létre - de természetesen csak a kezelés idõtartama alatt -, hatásuk teljesen visszafordítható. A hormonális kezelés során fellépõ mellékhatások viszont problémát jelenthetnek a beteg számára.

A GnRH analógok mellett alkalmazható másfajta hormonkezelés is a danazol nevû gyógyszerrel. A gyógyszer szintén a petefészek hormonelválasztását gátolja meg, részben az agyalapi mirigyben termelõdõ hormonok hatásának felfüggesztésével, részben a hormontermelésben szerepet játszó fehérjék (enzimek) gátlásával. A 70-es években a leggyakrabban alkalmazott gyógyszer, ma is nagyon hatásos az alhasi fájdalom kezelésében. Hatása összetett: „androgén” tehát férfi hormon szerû hatást fejt ki, gátolja a szteroid hormontermelõdést. Az immunrendszert gátló hatása is van. Hatására alacsony nõi nemi hormon (ösztrogén és progeszteron) valamint magasabb férfi nemi hormon (androgén) szint alakul ki. Mellékhatásai (súlynövekedés, libidó csökkenés, izomgörcsök, akne, hõhullámok és fokozott szõrnövekedés) dózisfüggõek és gyakran a kezelés felfüggesztéséhez vezethetnek.

Tartós sárgatesthormon-kezelést is használnak, amely a terhességnek megfelelõ hormonális állapotot idéz elõ a méhnyálkahártya-szigetek következményes sorvadásával.

A hormonkezelés végén gyakran végeznek egy második hastükrözést, amelynek során az esetleges endometriózis-maradványok is eltávolíthatók.

Ha a beteg gyermeket szeretne, és a kezelést követõen sem sikerül teherbe esnie, 6 hónapos sikertelenség után az asszisztált reprodukciós technika - más néven lombikbébi-program - alkalmazása ajánlott.

A gyógyszeres és a sebészi kezelés általában hatásos a betegség megfékezésében, De - sajnos - gyakran nem jelent végleges gyógyulást. A tünetek végleges elmúlására csak a változó kor után lehet számítani. Terrmészetes, hogy a betegség kezelését követõen a rendszeres nõgyógyászati kontroll vizsgálat elengedhetetlen. Annál is inkább fontos ez, mivel a betegség hajlamos a kiújulásra, amelyet a nõgyógyászati ellenõrzés során hamar felismerhetnek.