Az endometriózis létezése óta (második világháború utántól) megfigyelték elsősorban amerikai és nyugat-európai kutató és praktizáló orvosok, hogy az endometriózis visszafejlődik, gyógyul a várandósság alatt.

Ennek a korszakalkotó megfigyelésnek a továbbkutatása világított rá arra, hogy a várandósság alatt a hatalmas mennyiségben termelődő progeszteron az, ami ellensúlyozza a túltengő ösztrogént, ezáltal elsorvasztja az endometriózis csomókat, szigeteket, összenövéseket, cisztákat.

Ezért az endometriózis elsőszámú természetes gyógymódja a várandósság.

Viszont amikor nincs lehetőség a teherbeesésre-, mert azért azt ne feledjük, hogy az endometriózis az esetek nagytöbbségében meddőséggel jár együtt, meddőséget okoz,- akkor egy ál-terhesség (pseudo-graviditas) beállítása lehet a B terv.

Innentől már csak az nem mindegy, hogy ezt az ál-terhességet hogyan állítjuk be… természetes úton, mellékhatások nélkül vagy szintetikus készítményekkel, ahol számolni kell a mellékhatásokkal.

Az egyik legnagyobb európai (német) gyógyszergyártó piacra dobott egy progesztin tartalmú készítményt, amelyben az “új lehetőséget” látják az endometriózis kezelésében.
Tekintet nélkül a kontinensre vagy az országra, mindenhol osztatlan örömmel fogadták a készítményt, mert kevesebb a mellékhatása (kevesebb a rengetegnél), mint az eddig előszeretettel alkalmazott GNRH kezeléseknek és költséghatékonyabb is, ami persze a beteg részéről nem elsődleges szempont.

Az említett gyógyszer hatóanyaga az ún. dienogest, ami egy szintetikus progesztin.

Mi az a progesztin? Egy szintetikus úton előállított progeszteron utánzat, vagyis szintetikus progesztagén származék.

Dienogest molekulaszerkezete:

Természetes progeszteron molekulaszerkezete:

A természetes progeszteron (bal oldali molekula - amit a saját petefészkeink állítanak elő számunkra) és a szintetikus progesztinek (jobb oldali molekula - amelyeket a gyógyszergyártók állítanak elő) között általában 1-2, akár 3 atomnyi különbség is lehet a molekulaszerkezetben.

Az itt látható ábrán jól látszik a különbség:

Ez a különbség fogja okozni a jól ismert mellékhatásokat a progesztineknél, mint például:           

-         ödéma

-         hízás

-         fokozott vérrögképződés                                    

-         magas vérnyomás

-         migrén

-         mellfeszülés

-         köztes vérzések

-         lecsökkent nemi vágy (libidó)

-         csontritkulás

-         emelkedett emlőrák kockázat

-         terhesség és szoptatás alatt nem szedhető



A természetes progeszteronnak nincsenek mellékhatásai, míg a szintetikus progesztineknek vannak. Ugyanakkor gyógyszergyártó cég csak a szintetikus progesztinek előállítását preferálják, mert csupán az védhető le.

Amikor viszont szintetikus progesztint kapunk, az még jobban lecsökkenti a saját progeszteron szintünket, sőt huzamosabb használat után le is nullázza!

Az endometriózis elleni harcban a cél a minél magasabb progeszteron szint volna. Erre mondhatnánk, hogy ezért kapunk progesztint, igen ám… csak az a baj, hogy a progesztin (pl. dienogest) nem progeszteron (progesterone).

Idézet egy endometriózisra ajánlott dienogest tartalmú gyógyszer tanulmányából


“Az endometriosis a méhnyálkahártya méh űrén kívüli burjánzása, mely a reproduktív korú nők 5–10%-át érinti. Krónikus kismedencei fájdalom hátterében 75%-os, dysmenorrhoeában 50%-os, meddőség esetén 25–40%-os gyakorisággal szerepel a háttérben endometriosis.

A tünetek gyakoriságában nagy az átfedés, de a betegek mintegy 30–35%-ánál dysmenorrhoea, kismedencei fájdalom és a dyspareunia is jelen van, mely tünetek önmagukban is, de együttes előfordulás esetén különösen rontják az életminőséget. Az endometriosis kezelése nem megoldott, a sebészeti, gyógyszeres, illetve kombinált kezelést követően is nagy (40%) recidívával számolhatunk két éven belül. A kezelés célja a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, a léziók csökkentése, a recidíva megakadályozása, adott esetben a fertilitás helyreállítása, összességében az életminőség javítása. A gyógyszeres kezelési lehetőségek hatásmechanizmusa 1. hypo-oestrogen és/vagy 2. hyper-gestagen állapot létrehozása, mely nem kedvez az ösztrogén-dependens (ösztrogén-függő) endometriotikus szövetszaporulatnak. Az alkalmazott gyógyszerek elsődleges hatásuk szerint két csoportba oszthatók:

1. vagy pseudo-menopausalis (hypo-oestrogen) állapotot hoznak létre (GnRH-analógok, danazol, aromatázinhibitorok),

2. vagy pseudo-graviditas (mérsékelt hypooestrogen, gestagen-túlsúlyos állapot) jön létre (progesztinek, danazol, orális antikoncipiensek).

Az egyes készítmények mellékhatásprofil szempontjából jelentősen különböznek, de a progesztinek általában kedvezőbbek a mellékhatások szempontjából. A progesztineket már az 1950-es évektől alkalmazták az endometriosis kezelésére, de az alkalmazott készítményeket nem az endometriosisra fejlesztették ki, különféle szteroidokból származnak, másrészt hiányoznak elsősorban a placebokontrollos vizsgálatok, ami megnehezíti a választást a progesztinek közül.

A dienogest úgynevezett hibrid (kersztezett) gesztagén, mely egyesíti a 19-nortesztoszteron és a progeszteron hatásait, és fő jellemzője az erős endometrialis aktivitás. A kifejezett endometrialis hatás kifejezett szekréciós transzformációhoz és endometrium-atrophiához vezet in vitro vizsgálatok, állatkísérletek és klinikai tanulmányok alapján.

A dienogest klinikai fejlesztése során a napi 2 mg-os dózis a GnRH-analógokkal azonos mértékben csökkentette az endometriosissal összefüggő kismedencei fájdalmat és a laparoscoppal igazolható endometrialis léziókat (American Fertility Society score), ugyanakkor nem jelentkezett a GnRH-analógokra jellemző kellemetlen mellékhatás (hőhullámok) és a hosszabb GnRH-analóg-kezelés során kialakuló osteoporosis sem. Dienogest-kezelés mellett nem léptek fel androgén mellékhatások vagy a lipidprofil kóros irányú változásai. Mellékhatások szempontjából a vérzési rendellenességek – melyek a progestinek ismert jellemző – voltak gyakoriak.

A specifikusan az endometriosis kezelésére kifejlesztett dienogest akár 15 hónapra is kiterjesztett alkalmazása hatásos, új lehetőség az endometriosis gyógyszeres kezelésében.”

Konklúzió                            

Az endometriózis egy ösztrogén-függő betegség, ahol a túltengő ösztrogén a méhnyálkahártya túlburjánzását idézi elő az ösztrogén érzékeny szövetekben (kismedence).

Ezért a közös cél a túltengő ösztrogén (ösztrogén dominancia) megszűntetése, amely az ösztrogén ellensúlyozó hormonpárjával lehetséges, azaz a progeszteronnal.

Vagyis a női szervezetben egyetlen egy természetes vegyület van, amely képes ellensúlyozni a túltengő ösztrogént, és ez a progeszteron (lásd várandósság).

Innentől a kérdés már csak az, hogy természetes progeszteron mellékhatások nélkül vagy szintetikus progesztin annak minden mellékhatásával?

Cikk szerzője: Nora Igloi Syversen (noraway)