| Lina története |
 |
 |
 |
|
Sziasztok!
Éltem abban a hitben, hogy összenövéseim lehetnek, illetve egy kicsi sérvem. De a következő egy évben a fájdalom már szinte minden menstruáció végén jelentkezett. Szinte mozdulni, és lehajolni alig bírtam 2-3 napig. Pár hónapig bírtam még cérnával, aztán elmentem egy másik nőgyógyászhoz. Fizikális vizsgálattal kitapintott valamit a bal alhasban. Hüvelyi UH. vizsgálat, ami nem mutatott ki semmilyen rendellenességet. Ekkor azt javasolta végeztessek hasi UH vizsgálatot valami profi orvossal. Végeztettem. Az UH vizsgálatot végző orvos arcát nézve egy kicsit megrettentem. Rákérdeztem, hogy mit lát, mire azt válaszolta, hogy nem tudja megmondani pontosan mi az, amit lát, csak elmondja, hogy mit lát. Így született egy UH lelet, amiben leírtak egy térfoglaló képletet, ami erősen erezett, a hasizomból indul ki és a hasizomban, illetve a hasfalban található kb. 3cmx4cmx2cm nagyságú. Lelettel vissza a nőgyógyászhoz, aki csak hümmögött, és azt mondta, hogy ő ehhez inkább nem nyúl hozzá, keressek sebészt. Sebész. Vizsgálat: ez biztos Schloffer tumor. Kivert a víz. Az mi? A sebész elmondta. És hozzá tette, hogy mihamarabb műtsük meg. Így hát műtőasztalon végeztem. Műtét után a sebész közölte, hogy ő ilyet még nem látott, de kivette belőlem azt a tojásnyi valamit és elküldte szövettanra. 10 nap, ami nagyon nehezen telt el. És a végeredmény. A tojásnyi valami endometriózis volt, ami valószínűleg a császármetszés során tapadhatott meg a hasizmon, és ott növekedett közel 7 évig. A végén már szinte elviselhetetlen fájdalmat okozva. A sebész vissza küldött a nőgyógyászhoz, aki fölajánlott hormonkezelést, de én elutasítottam. Jelenleg nincsenek fájdalmaim. Remélem, hogy már nem is lesznek. De, mint kiderült számomra az endometriózis egy alattomos dolog, ami számos nő életét megkeseríti.
|